A Nemzetközi Űrállomás (ISS) láthatóságai

Van-e élet a Földön kívül? Élnek-e értelmes lények a Földön kívül?

Gondolkodás nélkül az a válaszom, hogy igen. Jelenleg is 6 űrhajós tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson, amely 420 km magasan kering a bolygónk felszíne felett. Hazánkból is megfigyelhető, időnként a hajnali égbolton, máskor este a naplemente után.

Méreteire jellemző, hogy a napelemtábláival együtt egy focipálya nagyságával vetekszik. A szerkezet magassága kb. hétemeletes háznak felel meg.

Az alábbi táblázat(ok)-hoz némi magyarázat: Fényesség értéke minél kisebb értékű negatív szám, annál fényesebb, azaz -3,9 csaknem a Vénusz bolygó fényessége, -0,8 haloványabb. Ha magasan halad át az égbolton, akkor kevesebb levegőrétegen halad át a fénye, míg az alacsony látóhatár feletti magasság esetén ennek sokszorosa a fénycsökkentő hatás. “Alt”: a látóhatár feletti magasságot fejezi ki a vízszinteshez képest. A fejünk feletti (Zenit) magasság a 90 fok. “Az” az égtájak szerinti irány. Az időpontok középeurópai időben vannak megadva.

Az égbolton átvonuló űreszköz csillagszerű, viszonylag gyorsan, egyenletes sebességgel és jeentősebb fényváltozás nélkül halad. Kézi látcsővel a részletei nem látszanak.

Kellemes “űrállomásvadászatot”!

 

 

 

 

 


Láthatjuk a Hold saját mozgását

Ma este a Hold nagyon közel látszik a Bika csillagkép legfényesebb csillagához, az Aldebaranhoz. A közelsége miatt óráról-órára felpillantva észlelhetjük szabadszemmel is, hogy a kísérőnk nyugatról keleti irányba halad a Föld körül.

Az égbolt mozgásának látványa a Föld forgása miatt jól ismert, az égitestek felkelnek keleten, lenyugszanak nyugaton. Az északi pólus közelében a lenyugvás nem következik be, de egy-két óra alatt láthatjuk az óramutatóval ellentétes irányú forgását. A Hold is egy este (éjszaka) alatt így látszik, de a közel ágyugolyó sebességű nyugatról keletre irányuló saját mozgását csak akkor érzékelhetjük, ha van a közelébe viszonyítási pont, ilyen egy fényes csillag, vagy bolygó. Ilyen alkalom lesz a mai este is.

Máskor is megfigyelhetjük ezt, ha egy kiválasztott időpontban és helyről megfigyeljük, hogy mely tereptárgyak felett látjuk a Holdat, majd egy nappal később ugyanekkor és ugyanonnan nézve lényegesen keletebbre látszik. Ez mintegy 13 fok eltérés.

Holdfogyatkozás január 21-én hajnalban

Amikor telehold idején a Hold áthalad a Föld árnyékkúpján, akkor az elfedi kísérőnket és bekövetkezik a teljes holdfogyatkozás. A bolygónk körül keringő égitest havonta kerül a nappal ellentétes oldalunkra, ilyenkor a teljes korongot megvilágítva látjuk, azaz telehold van. Tekintettel arra, hogy a keringési síkunkkal a Hold pályája 6 fokos szöget zár be, nem minden holdtöltekor láthatunk fogyatkozást. A soron következő adatai:

2019. január 21. (hétfő) hajnalban:

Jelenség kezdete, azaz  a félárnyékba lépés: 3:34 Ekkor még a jelenség nem látványos, műszer nélkül észre sem vehető, inkább számított érték.

A teljes árnyék árintése, azaz belépés kezdete: 4:34 Ekkor megjelenik a Hold korongján a Föld árnyéka, amelynek a mozgása követhető műszerek nélkül, de kézi látcsővel is megfigyelhetjük az árnyékfront haladását az egyes felszíni alakzatokon. Az árnyékba boruló területet narancssárgás szín jellemzi.

A teljesség bekövetkezésére: 5:42. Ekkor a Nap fénye nem jut közvetlenül a holdfelszínre, csak a Föld légkörén keresztül, ezért a narancssárgás szín. Ez a fázisa a jelenségnek 6:42-ig tart. Ekkor tőlünk nézve már nagyon közel lesz a nyugati látóhatárhoz.

Az árnyékkúp 7:50-kor hagyja el a kísérőnk felszínét, de ekkor tőlünk már nem fog látszani, hiszen addigra a horizont alá süllyed, azaz lenyugszik.

Kellemes nézelődést kívánok!

Legközelebb a Naphoz

 

Közismert, hogy a Föld, központi csillagunk a Nap körül ellipszis pályán kering, amelynek egyik fókuszpontjában helyezkedik el a Nap. Az éves keringésünk során január 3-4-én vagyunk hozzá legközelebb. 2019-ben ezen a “közelponton” január 3-án haladtunk át. Jól tudjuk, hogy “Aki közel a tűzhöz, az könnyen melegszik” szólás nem teljesen igaz a csillagászatban. A Naphoz közelebb keringő bolygók felszíne melegebb, a távolabbiaké hűvösebb. Nálunk elsősorban azért hidegebb a január, mert a Föld tengelydőlése miatt kevesebb hő éri az északi féltekét, mint máskor. A fenti kép mutatja, hogy nem jelentős a látszólagos méretnövekedés a mintegy 5 millió km távolságkülönbség miatt.