Legközelebb a Naphoz

 

Közismert, hogy a Föld, központi csillagunk a Nap körül ellipszis pályán kering, amelynek egyik fókuszpontjában helyezkedik el a Nap. Az éves keringésünk során január 3-4-én vagyunk hozzá legközelebb. 2019-ben ezen a “közelponton” január 3-án haladtunk át. Jól tudjuk, hogy “Aki közel a tűzhöz, az könnyen melegszik” szólás nem teljesen igaz a csillagászatban. A Naphoz közelebb keringő bolygók felszíne melegebb, a távolabbiaké hűvösebb. Nálunk elsősorban azért hidegebb a január, mert a Föld tengelydőlése miatt kevesebb hő éri az északi féltekét, mint máskor. A fenti kép mutatja, hogy nem jelentős a látszólagos méretnövekedés a mintegy 5 millió km távolságkülönbség miatt.

Az esti égbolton a Mars bolygó

Az esti sötétedést követően déli irányba tekintve egy vöröses fényű “csillagot” pillanthatunk meg, ez a Föld külső szomszédja a Mars bolygó. Áprilisban az elmúlt és az előttünk álló hónapok időszakában legközelebb volt hozzánk. Sajnos még ilyenkor sem látunk róla részletgazdag képeket, ezért jól jön, hogy a közelében és a felszínén tevékenykedő bolygószondák felvételei, amelyeket az alábbi linkeken érhetünkel.

A Mars a világűrből: a kép közepét egy hatalmas szakadék uralja. A bolygókorong bal szélén három kialudt vulkán sorakozik.

http://apod.nasa.gov/apod/ap140511.html

A Mars felszínén vizsgálódó Curiosity távirányítású robot által készített felvétel:

http://apod.nasa.gov/apod/ap140507.html

Háromdimenziós kép a Mars felszínéről. Bal oldalon piros, a jobb oldalon kék fóliás 3D-s szemüvegen át megkapó látvány: mintha kinéznénk a robot ablakán…

http://apod.nasa.gov/apod/ap140308.html